Nógrád vármegye (1911)

szerkesztette:
Dr. Borovszky Samu

Irodalom, tudomány, művészet
Irodalmi vonatkozások
Nógrád vármegyéhez kapcsolódik irodalmunk legnagyobb lirikusának, Petőfi Sándor több költeményének alkotása is. Petőfi első felső-magyarországi útja alkalmával 1845. junius 2-án barátjával, Steller Antal losonczi ügyvéddel, ki maga is verseket írogatott, Losonczra utazott, hol több napot töltött...
Junius 10-én Petőfi több szekéren, nagy társasággal Somoskőre, innen Salgóra rándult ki. E várrom regényes fekvése egészen elragadta a költőt. Az Uti jegyzetek-ben azt írja róla: "E vár oly rendkívüli helyen fekszik, hogy gondolatnak is őrült volt oda építeni. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán, tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt." Ugyanezek a várromok ihlették a költőt a Salgó czímű vadromantikus költői elbeszélése megírására, melyet 1846-ban készített el...
Itt született fontosabb személyiségek

Komjáthy Anselm, m. kir. tanfelügyelő, kir. tanácsos, született 1818-ban Pálfalván. Tanulmányait elvégezvén, 1841-ben ügyvédi oklevelet szerzett és nógrád-vármegyei tiszti alügyésznek nevezték ki. A szabadságharcz alatt fontos szolgálatokat tett a magyar ügynek és az ő segítségével sikerült Lenkei tábornoknak Komáromba jutni. 1852-ben ügyvédi irodát nyitott Szécsényben, 1867-ben törvényszéki bíró, 1872-ben Nógrád-megye főjegyzője, majd árvaszéki elnök, 1880-ban tanfelügyelő lett és mint ilyen, igen hasznos munkálkodást fejtett ki Nógrád vármegye népoktatásának emelése körül. A király 1876-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével, 1880-ban pedig kir. tan. czímmel tüntette ki.
Munkái:

Matyó Sándor tanár, szül. Salgótarjánban 1876-ban. A papi pályára lépett, de ezt otthagyván, a budapesti egyetemen a magyar és latin nyelvészetet hallgatta. 1900-ban kinevezték rendes tanárnak a szentesi állami főgimnáziumhoz.
Munkája:

Nógrádi László dr. áll. főgimnáziumi tanár, író, szül. 1871-ben Baglyasalján. Tanári oklevelét 1896-ban a budapesti egyetemen szerezte. Előbb a szolnoki főgimnáziumban tanított, jelenleg a bpesti tisztv. telepi áll. főgimnázium tanára.
Szépirodalmi munkái:

Ezeken kívül több novellája, társadalmi s kritikai czikke a fővárosi lapokban és folyóiratokban.
Tudományos dolgozatok: Jókai élete és költészete, Báró Kemény Zsigmond élete s költészete.
Mint a budapesti magyar Gyermektanulmányi-Társaság adatgyűjtő szakosztályának elnöke, írt több önálló kutatáson alapuló gyermek-psychologiai tanulmányt, ezek közül felemlítendő:
Adatok a gyermek érdeklődésének lélektanához, A gyermektanulmányozás, Kis emberek vallomásai, A legérdekesebb probléma, Adatok a gyermek egyéniségéhez, A gyermektanulmányozás a középiskolában, Problema-e a gyermek, A középiskoláról.
Ezenkívül több czikket, ismertetést napilapokba, tud. folyóiratokba a gyermeklélektan köréből.

Pap Gyula, írói néven Nógrádi P.Gy. (Révkomáromi), a Petőfi-társaság tagja, szül. 1843-ban Felsőpálfalván. Tanulmányait Sárospatakon végezte, hol Erdélyi János nagy hatással volt rá és buzdította őt a népköltészet tanulmányozására. Ennek eredménye a Palócz népköltemények cz. műve (Sárospatak, 1865.), a mely mellé csatolt tanulmány a palócznép szokásairól angol nyelven is megjelent Londonban. Később tanárának érdemeit egy nagyobb tanulmányban Erdélyi János irodalmi hatása cz. alatt méltatta a Helfitől szerkesztett Magyar Ujsagban. Jelenleg ügyvéd Salgótarján. Számos költeménye, elbeszélése, irodalmi értekezése stb. jelent meg. 1882-ben a Pesti Hirlap tárcapályázatán Medicis Katalin cz. elbeszélésével dicséretet nyert. Az említetteken kívül munkája: Költemények. Bpest, 1894.

Pap Károly, ügyvéd, megyei aljegyző, az előbbinek bátyja, szül. Felsőpálfalván, 1829-ben. A szabadságharczban Bem hadseregében harczolt. Az önkényuralom alatt gazdálkodott. 1861-ben Nógrád megye aljegyzője lett és később ügyvédként élt Szécsényben, egészen 1900-ban bekövetkezett haláláig. Szerkesztője volt az Ipoly czímű ellenzéki lapnak (1872-74-ig) és később a Salgó-Tarján czímű lapnak (1882-83-ig).

Sajtó

Salgótarján és vidéke társadalmi lap, megindult 1896-ban. Szerkesztője Höppner Gyula volt. Most szerkeszti Frideler Ármin.

Könyvtárak

Salgótarján
A kaszinó-egyesület könyvtára. 1876-ban keletkezett. Kovács József dr. és Gerber Frigyes gyarapították gazdag adományaikkal. Állománya 1952 kötet.
A felügyelő- és munkásszövetkezet olvasóegyletének könyvtára. 1878-ban keletkezett. Állománya közel 2000 kötet.
A Femke népkönyvtára kisebb, de czéljainak megfelelő állománnyal, 1901-ben keletkezett.

Vissza Salgótarján kezdőlapjára!