Elek István1, Árgyelán Gizella2 1ISIS Térinformatikai Kft., Budapest, H 2MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., Budapest, H [email protected]
Az információtechnológia egyik legnagyobb eredménye a döntések előkészítésekor felhasznált információk sokfélesége, hallatlan gazdagsága, amely különböző adatforrásokból származik. Az adatforrások eltérő megbízhatóságú adatokat nyújtanak, amelyek a szakértők tapasztalatain átszűrődve eredményezik a döntéseket. Gyakran többféle szakterület szakértőinek tapasztalatait és adatait kell magas fokon integrálnia egy-egy információs rendszernek. A térinformatika előnyei leginkább interdiszciplináris területeken mutatkoznak meg. Az olajipar tipikusan ilyen szakterület, ahol többek között a geológus, geofizikus, rezervoár mérnök, fúrómérnök, szállítási szakértő együttes munkája eredményezi a sikeres olajkutatást.
A dolgozatban bemutatásra kerül egy ismeretlen külföldi olajmező feltárásának felszíni térinformatikai rendszere és kidolgozásának módszertana. Az információs rendszer a térinformatika legmodernebb módszereivel készült magában integrálva a pontos vektoros térképeket (1:200 000 és 1:50 000 méretarányú topográfiai és geológiai térképek), nagy felbontású űrfelvételeket (SPOT és LANDSAT képek), valamint a kutatási terület 3D modelljét.
A kutatás előkészítéséhez számos térképi adatforrás felhasználása és azonos koordinátarendszerben való egyesítése vált szükségessé. Pontos és részletes térképekre volt szükség, tekintettel arra, hogy kiindulásként csak egy 1:1 000 000 méretarányú áttekintő térkép állt rendelkezésre digitális formában, ezért be kellett szerezni pontos topográfiai térképeket, továbbá a hasonló méretarányú, különböző geológia térképeket. Mivel ezek a térképek analóg formában álltak csak rendelkezésre, nagy mennyiségű adatkonverziós munkát kellett elvégezni. A geomorfológia tanulmányozása céljából be kellett illeszteni a rendszerbe a konkrét kutatási területet lefedő SPOT és LANDSAT műhold képeket is, amelyeket összhangba kellett hozni egymással és a digitális vektortérképekkel. Folyamatosan épültek be a rendszerbe a szeizmikus vonalak felszíni adatai, fúrások magfényképei, a területi bejáráskor nyert legkülönfélébb adatok.
Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatforrások adatai zavarba ejtően vegyes minőségűek voltak, ezért a gyakran eltérő koordinátarendszerű, különböző méretarányú és pontosságú, továbbá eltérő időben és módszerrel felmért térképek összhangba hozása hallatlan nagy erőfeszítést igényelt. Tovább tarkította az amúgy is sokszínű képet, hogy a legtöbb térkép arab nyelvű volt, ennek következtében azok megértéséhez, kalibrálásához arab nyelvű szakértőket is alkalmaznunk kellett. A legtöbb nehézséget mégsem az arab nyelv jelentette, hanem a térképlapok eltérő minősége. Tipikus probléma volt, hogy a területet lefedő, azonos méretarányú térképlapokat nem ugyanazzal a módszerrel készítették és nem ugyanakkor. A felmérések közti időbeli eltérés gyakran több volt, mint tizenöt év. Ezért számtalan esetben a lapok illesztése meglehetősen problematikus volt, illetve gyakran az egyik lapon látható objektum folytatása a másikon nem volt megtalálható. A felsorolt megoldandó problémák távolról sem mondhatók teljesnek, mindezek ellenére sikerült egy egységes, egymással összhangban lévő, konzisztens térinformatikai adatbázist létrehozni, amely geológiai, geofizikai, rezervoár geológiai és fúrási adatokat tartalmaz magas integráltsági szinten. Az adatbázis mérete a mérések, a kutató- és az értelmezési munkák előre haladtával folyamatosan bővül. Jelenleg hozzávetőlegesen 3 GB körül van.