Zentai László
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, H [email protected]
Az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyvtámogatási program keretében jelent meg a Magyar Szent Korona országainak az 1914. december 31-i közigazgatási állapotnak megfelelő atlasza.
Az 1910-es népszámlálás volt az utolsó, amelyik a Kárpát-medence teljes területének lakosságát egységes szempontok szerint felmérte. A helységnévtár adatai a korszakkal foglalkozók számára ma is a legfontosabb, legmegbízhatóbb forrást jelentik. A helységnévtár mellékleteként 1914-ben jelent meg egy 8 szelvényből álló 1:400 000 méretarányú térképmű, mely a lapok nagy mérete és az időközben eltelt idő miatt mára ritkasággá vált.
Ezt a térképet újítottuk meg, bizonyos helyeken pontosítottuk, több más korabeli forrás felhasználásával további információkkal egészítettük ki.
Az atlasz Magyarország mellett Horvát-Szlavónország összes települését összefüggően, atlaszba szelvényezve ábrázolja. A névmutató minden településre közli a nemzetiségi és a felekezeti megoszlást, a pontos közigazgatási beosztást. A részletes ország térképet a nagyobb városok korabeli térképei egészítik ki. Része az atlasznak néhány tematikus térkép, mely első sorban nemzetiségi és felekezeti adatokat ábrázol.
A 200 oldalas atlasz 47 szelvényezett lapon ábrázolja a teljes területet, Korabeli város-, illetve környéktérképeket tartalmaz 45 jelentősebb városról. Ezen kívül további tíz tematikus és közigazgatási térkép segíti az olvasót. A névmutatóban nemzetiségi és felekezeti adatok is találhatók a térképen ábrázolt mind a 14 986 településre (HorváteSzlavónországban az adatok nem teljesek).
Az előadás felsorolja az atlasz készítése közben felmerült történeti és technológiai jellegű problémákat, ismerteti az atlasz kevésbé feltűnő érdekességeit.