A hazai villámlások statisztikai fizikai jellemzői
Wantuch Ferenc
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, H [email protected]
1998 augusztusára befejeződött a hazai villámlás lokalizációs hálózat (SAFIR rendszer) kiépítése Magyarországon. A teljes kiépítettség azt jelenti, hogy a mérés öt érzékelővel történik. Jelenleg Budapesten, Sárváron, Zsadányban, Véménden és Várbócon vannak detektáló egységek. A folyamatos megfigyelésünk alatt álló terület mintegy 200 000 km2-re tehető, azaz az ország területén túl a szomszédos országok területének nagy részét is lefedi. A SAFIR rendszer érzékelői, a GPS rendszerre támaszkodva, 100 ns pontosságú időbeli szinkronizálással működnek és a villámlás helyét 100 ms-onként - a gyártó cég (a francia Dimension) referenciája alapján - 2 km-nél kisebb pontossággal észlelik az ország területén. A központ és az érzékelők folyamatosan kapcsolatban vannak egymással, azaz 1 másodpercenként küldenek adatokat, így a rendszer valós időben képes követni az időjárási eseményeket. Ezen utóbbi tulajdonság különösen alkalmassá teszi a rendszert az operatív felhasználásra és klimatológiai feldolgozásra egyaránt. A mérőhálózat meg tudja különböztetni a felhőn belüli és a lecsapó villámokat. A villámok detektálásának megbízhatósága 98% felett van.
Ahhoz, hogy a SAFIR által szolgáltatott nagy mennyiségű numerikus mérési adatot az időjárással, éghajlattal foglalkozó szakember fel tudja dolgozni, alapvető légelektromosságtani ismeretekre is szüksége van. Nemcsak a töltésszétválasztódás folyamatára vonatkozó elméleteket, elektromos felhőmodelleket kell ismernie, hanem a villámok keletkezési mechanizmusát is és tisztában kell lennie az azt jellemző paraméterek jelentésével is. Itt elsősorban az előkisülés, az ellenkisülés, főkisülés, az elektromos térerősség, a töltésszállítás, az áramlökés és az utóáram, villámcsatorna, valamint az egyszeres és a többszörös villám jelentése a fontos, hiszen a szóban forgó rendszer ezeket a mennyiségeket jellemző mérőszámokat állítja elő.
Egy-egy zivatarcella vagy a terület teljes elektromos képe valós időben és folyamatosan leírható, visszakereshető, vizsgálható. Mindez ideig kevés az olyan munka, amely kapcsolatot keresne a légelektromos mérési eredmények és meteorológiai elemek, klimatikus sajátosságok között. A jelen előadás ezt a hiányt hivatott pótolni.