Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, H [email protected]
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a közeljövőben megjelenteti Magyarország Éghajlati Atlaszát. Ezt megelőzően utoljára 1960-ban jelent meg hasonló jellegű kiadvány. Noha ez sok tekintetben ma is elfogadható, időszerű volt egy új atlasz elkészítése. Szükségességét többek között a felhasznált adatok "frissítése" indokolja, az új térképek és grafikonok 1961 és 1990 közötti mérések adatait felhasználva készülnek. A korábbi atlasz további hátránya mai szemmel nézve az is, hogy - az akkori fejlettségi szintnek megfelelően - bizonyos elemek és mérési technikák nem szerepelnek benne. Így például az új atlasz már tartalmazni fog levegőkémiai adatokat, valamint műhold és radar által végzett megfigyelések eredményeit is. Az 1960-as kiadás óta megvalósult a számítógépek elterjedése, kapacitásuk folyamatos növekedése is, ami lehetővé tette, hogy nagy számítási igényű, numerikus interpolációs módszereket is fel lehessen használni a térképek készítéséhez. Így az új atlaszt természetesen már nem manuálisan, a készítők szubjektív tapasztalatait felhasználva, hanem matematikai módszerek alkalmazásával készítjük el.
A meteorológiai paraméterek sajátos jellemzője, hogy nagy részük erősen függ a domborzattól, ezen belül a tengerszint feletti magasságtól. Ezért térbeli interpolációjuk során tekintettel kell lenni erre a tulajdonságra. A probléma megoldását nehezíti, hogy a magasan fekvő területeken - a telepítési és üzemeltetési nehézségek miatt - kevés meteorológiai állomás található, így e területek éghajlatát csak becsülni lehet. Az ismert interpolációs módszerek önmagukban nem alkalmasak erre. Francia kutatók kifejlesztettek egy módszert, amely két lépésben állítja elő a meteorológiai paraméter térbeli eloszlását. Az úgynevezett AURELHY-módszer első lépésként egy digitális domborzati térképet felhasználva, lineáris regresszió segítségével kiküszöböli a tengerszint feletti magasság és más domborzati tényezők (hegy-völgy, lejtés, nyereghelyzet stb.) hatását, majd a kriging interpolációs módszert alkalmazza. A módszert adaptáltuk a hazai viszonyokra, és - a francia eredményekhez hasonlóan - a domborzattól erősen függő meteorológiai elemek interpolálására megfelelőnek találtuk. Az új atlasz térképeinek zöme ezzel a módszerrel készül.
A térképek előállításában nagy segítséget jelent az ArcInfo térinformatikai rendszer.
Az előadáson beszámolok az atlasz készítésével kapcsolatos fejlesztésekről és az eredményekről.