A XIX. századi folyószabályozások hatása éghajlatunk
vízháztartási összetevőire
Antal Emánuel
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, H [email protected]
A Tisza és a többi alföldi folyó szabályozása, illetve az ezzel együtt járó ármentesítés jelentős és tartós változásokat eredményezett a korábban rendszeresen elöntött alföldi területek természetes vízháztartásában. Nyilvánvaló, hogy a térségi vízháztartás változások számottevően átalakították a táj mezőgazdaságának termesztési struktúráját. Egyidejűleg az árvíz- és belvízmentesített területek teljes ökológiai rendszerében is mélyreható változások következtek be. A szabályozott terület hő- és vízháztartás változásai (talajnedvesség, párolgás és evapotranszspiráció, növényi vízfogyasztás, talajhőforgalom stb.) módosították a mikro- és mezoklíma viszonyokat is. Kérdés, hogy mely hidroklíma elemben milyen mértékű és mekkora területre kiterjedő változást eredményezett az ármentesítés. Továbbá megválaszolandó kérdés, hogy a rendelkezésre álló adatbázis és a birtokunkban lévő vizsgálati módszerek alkalmasak-e a hidroklíma módosulások számszerűsítésére.
Az ármentesítési munkálatok éghajlati következményeinek értékelése tér- és időbeli skálán lekicsinyítve ugyanolyan vizsgálati problémákat vet fel, mint a jelenlegi globális éghajlatváltozás. Igaz, a bonyolultság korán sem olyan nagymérvű, hiszen ez esetben a vizsgálat tárgya nem az egész globális atmoszféra alkotó elemei egyensúlyi rendszerének megváltozása, hanem egy kisebb térség (az Alföldön 1,5 millió ha) felszíni vízjárásának, s ezen keresztül a térszín hő- és vízmérlegének módosulása miatt bekövetkezett mezo- és mikroklíma változások feltárása.