HUNGEO 2000 Szekcióülések - Geofizika A7
Földrengések és földrengés veszélyeztetettség a Kárpát-medencében

Meskó Attila
Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, H
[email protected]

Magyarországon a földrengés tevékenység viszonylag kicsinek, esetleg közepesnek minősíthető. Néhány emlékezetes földrengést felidézve a távolabbi múltból, olyanokat, mint a Jókai Mór által is leírt komáromi földrengés (1673. június 28) vagy a móri rengés (1810. január 14), akár a XX. századból - Kecskemét, 1911. július 8, Dunaharaszti, 1956. január 12, Berhida, 1985. augusztus 15 - ez a minősítés megalapozott. A hosszabb időszakra kiterjedő statisztikák is azt támasztják alá, hogy a rengéstevékenység ugyan jóval kisebb, mint Japánban vagy az Egyesült Államok nyugati partvidékén, sokkal nagyobb azonban mint Nagy-Britanniában vagy az Orosz-pajzs területén és nagyjából az Egyesült Államok keleti területeinek aktivitásával egyezik meg.
Magyarországon belül is további részterületek jelölhetők ki, melyekre külön-külön meghatározható a gyakoriság logaritmusa és a rengés nagysága közötti kapcsolat. Általában az mondható, hogy a medence peremein a földrengések gyakoribbak, mint a medence belsejében. A teljes országra vonatkozó összefüggés a Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriuma szerint az utóbbi, valamivel több mint 100 év megfigyelési anyagának alapján:

log N = 1,73 - 0,42Io

ahol N az egy év alatt átlagosan várható, Io vagy annál nagyobb maximális intenzitású rengések száma. Az első együttható hibája 0,12, a másodiké 0,02. A képletből kitűnik, hogy 4o intenzitású rengésre minden évben kell számítani, 6o intenzitású rengés nagyjából évtizedenként egy, esetleg kettő fordul elő, 8o epicentrális intenzitású rengés egy évszázadban nagyjából kétszer pattanhat ki, végül a 9o intenzitású rengések között átlagosan több mint egy évszázad idő is eltelhet.
Magyarországon az utóbbi néhány évtizedben nem volt nagyobb földrengés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is lesz. A kis rengések mutatják, hogy a tektonikai folyamatok nem álltak le. Geodéziai módszerekkel, főleg a megismételt műholdas helymeghatározó (GPS) mérésekkel jól nyomon követhető vízszintes mozgásokat és szintváltozásokat mutattak ki. A feszültségmérésekből világosan kitűnik, hogy Magyarország nem feszültségmentes terület. A nagyobb mélységek viszonyait felderítő szeizmikus mérések sok törésvonalat - tört, zúzott övet - tártak fel, melyek egy része ma is aktív lehet, vagy tektonikai aktivitása felújulhat. Emiatt a földrengés veszélyeztetettség vizsgálata aktuális és fontos kutatási téma.
A nukleáris erőművek veszélyeztetettsége közismert. Komoly erőfeszítéseket is tesznek a biztonságos működtetésre, többek között Magyarországon is. Több évig tartó vizsgálatokkal tisztázták például, hogy a Paksi Atomerőművet nem veszélyezteti úgynevezett "capable fault" (felújuló törés), mely a felszínen is elmozdulást létrehozó földrengést generálhat. Meghatározták az "operating basis earthquake" (működést nem gátló földrengés) és "safe shutdown earthquake" (biztonságos leállást lehetővé tevő földrengés) szinteket és a sérülékeny részeket megerősítették ezeknek a szinteknek megfelelő gyorsulások elviselésére. Nem ilyen megnyugtató a helyzet más nagy létesítményekkel kapcsolatban. A különösen sérülékeny építmények esetén a helyi geológiai viszonyok vizsgálatára is szükség van, mert lokális hatások a felszíni gyorsulásokat jelentősen megnövelhetik.