Verő József
Magyar Tudományos Akadémia Földtudományi Kutatóközpontja
Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron, H [email protected]
A földkörüli térség tanulmányozásának legrégebben művelt módszerei nagyrészt a geofizika körébe tartoztak, ilyenek a geomágnesség, a sarki fény kutatása. Ehhez obszervatóriumokra is szükség volt, így a 19. században az ilyen obszervatóriumok geofizikai intézmények mellett jöttek létre. A 20. század elején viszont a rádióhullámok terjedése, és ezen keresztül az ionoszféra kutatása más keretek között indult meg. Ugyanakkor a csillagászat, a meteorológia, sőt az aktív űrkutatás megindulásával a fizika is érdekelt lett a földkörüli térség kutatásában. Ennek felelt meg a magyarországi fejlődés is, amely az ógyallai geomágneses obszervatóriummal kezdődött, majd a század második felében a fent felsorolt tudományterületek között oszlott szét, de a kutatók szoros kapcsolatot tartottak egymással, egyebek között a rendszeres Ionoszféra/Magnetoszféra Szemináriumok révén. A földkörüli térség és a geofizika között kapcsolatot egy kisebb terület, a geomágneses pulzációk kutatásának fél évszázados hazai története alapján vázolja fel az előadás.
A legelső, a pulzációkat is érintő méréseket még a múlt században végezte Frölich Izidor hosszú, az országot észak-déli és kelet-nyugati irányban átszelő távíróvonalak mentén. Hosszú szünet után a geoelektromos - tellurikus kutatómódszernek a megjelenésével, az ötvenes évek közepén történtek újabb, földtani kutatási célú mérések, majd az 1957/58-as Nemzetközi Geofizikai Évre létesült a Magyar Tudományos Akadémia Nagycenki, ma Széchenyi István nevét viselő Geofizikai Obszervatóriuma, ahol a Geofizikai Kutatólaboratórium által szerkesztett tellurikus műszerek átalakított változatai több, mint 40 évig, négy naptevékenységi cikluson keresztül szolgáltattak folyamatosan adatokat erről a jelenségről, a világ leghosszabb adatsorát szolgáltatva. Az így nyert adatok felhasználásával kapott, a magnetoszféra és a Föld körüli térségre vonatkozó eredmények közül a jelentősebbek:
a bolygóközi mágnestér és a pulzációk paraméterei közötti kapcsolat végérvényes bizonyítása
a geomágneses héjrezonanciákból és a bolygóközi térből érkező jelek szétválasztása
a két típusú jel váltakozásának törvényszerűségei, kapcsolata a bolygóközi mágnestér zavartságával
a naptevékenységi maximum idején, a nagy magnetoszférikus elektronsűrűséggel jellemezhető időszakokban a pulzációk "téli" csillapításának kimutatása
a geomágneses héjrezonanciák periódusának változása a naptevékenységi ciklus alatt
kapcsolat a pulzációk és a whistlerek között, illetve a két jelenség fellépésére kedvező magnetoszférabeli körülmények körvonalazása.