Magyar Térképbarátok Társulata előadásai

1998. március 25-én (szerdán) 17.30-kor
Dr. Török Zsolt
egyetemi docens, ELTE Térképtudományi Tanszék oktatója
Az „angol beteg”, mint magyar térképész: Almásy László tevékenysége és a Kelet-Szahara térképezése a 20. század első felében
című előadását hallhatják.

Almásy László (1895-1951) a század legjelentősebb magyar sivatagkutatója, aki földrajzi felfedezőként a világtérkép utolsó nagy fehér foltjának eltüntetésében vállalt szerepet a század elején a Szahara keleti felében, a két világháború közötti érdekes időszakban.
Almásy tevékénységét olyan romantikus motívumok ösztönözték, mint az elveszett legendás oázis, Zarzura, vagy a homokba temetett perzsa hadsereg megtalálása. A modern expedíciós technika egyik kiemelkedő alkalmazójaként gépkocsival és repülőgéppel merészkedett az akkor még ismeretlen, rendkívül nehéz terepre. Sikeres felfedezései és a személyéhez fűződő legendák azonban nem homályosíthatják el tevékenységének térképészeti vonatkozásait, amelyeket a korszak összefüggéseiben vizsgálva szintén kiemelkedőnek ítélhetünk.
Az előadás a negyedszázados kutatómunka - hamarosan könyvben is olvasható - eredményeit ismerteti Almásy térképészeti tevékenységével kapcsolatosan, de kitekintéssel a történeti előzményekre és a korszak más térképészeti munkálataira. Az előadást vetített képek és néhány térképmásolat illusztrálja, amelyek azonban a korszak térképészeti munkálatainak bonyolult politikai-katonai hátterére világítanak rá.
Az előadás végén Almásy háborús szerepének előkerült titkos dokumentumai alapján képet alkothatunk a német hadsereghez vezényelt sivatagi szakértő valódi munkájáról, amelyet a Rommel-vezette Afrika Korpsnál 1941-42-ben, hallatlan merészséggel végrehajtott kalandos vállalkozások fémjeleznek. A háborús tevékenység ismeretében a békeévek kartográfiai munkálatait még magasabbra kell értékelnünk.
Almásy László magyar sivatagi felfedezőként és háborús hősként „Az angol beteg” című, kilenc Oscar-díjas film főhőseként vonult be a filmművészet történetébe az elmúlt években. Valódi történeti személyként azonban a kevés magyar közé tartozik, akinek nevét őrzi a térkép.


Vissza az előadásokhoz