Dr. Török Zsolt egyetemi docens
Bél Mátyás, Mikoviny Sámuel és a honismereti iskola
címmel előadást tart.

Az előadás könyvbemutató: a szerző közelmúltban megjelent művelődéstörténeti monográfiájának ismertetése, amely a 18. századi magyarországi művelődés két kiemelkedő alakja, Bél Mátyás és tanítványa, Mikoviny Sámuel pályaképét együttesen rajzolja meg. A könyv szerteágazó témakörei közül az előadás a térképészeti vonatkozásokat emeli ki.
Mikoviny Sámuel tevékenysége természetesen nem ismeretlen a hazai térképtörténészek, térképbarátok előtt. Az utóbbi években azonban számos olyan kutatási eredmény született, amelyek korábbi ismereteinket kiegészítik, helyesbítik. A könyv nyomán az előadás elsősorban Mikoviny térképészeti tevékenységének kiemelkedő fontosságát emeli ki, amelyet az eddigiekben nem értékeltek kellően. Mikovinyt ma is elsősorban mérnökként tartja számon a tudománytörténet. Az előadás az életmű egészét összefoglaló tevékenységként a tudományos alapokra helyezett térképészeti programot mutatja be, bemutatva annak fejlődését.
A hallei pietizmus szellemét Pozsonyba hozó evangélikus lelkész, Bél Mátyás a 18. századi magyarországi honismereti iskola mesterének legfontosabb munkája a Notitia Hungariae Novae historico geographica… kiadási programja (1723-). A leíró földrajzi tárgyalás mellett a hatalmas munka tematikája szerteágazó, enciklopédikus jellegű, amelyben a történelmi, politikai és néprajzi, gazdasági szempontok keverednek.
A később részben nyomtatásban is megjelent Notitia földrajzi vonatkozásainak vázlatos ismertetésével szeretnénk a megyetérképek, és ezen keresztül a tanítvány, Mikoviny Sámuel munkásságának jelentőségét kiemelni. Mikoviny - mestere sokoldalúságát és szerteágazó érdeklődését még megtartva - már egy következő korszak szaktudósának előfutára. Valószínűleg Bél segítségével matematikát és csillagászatot tanul Altdorfban, Jénában és Bécsben, nürnbergi tartózkodása alatt elsajátítja a rézmetszés technikáit. Magyarország tudományos térképezésének programja Mikoviny legjelentősebb, legnagyobb vállalkozása. Ez kezdetben a Notitia-program szerves része, amely a matematikai-csillagászati földrajzi hagyományt folytatva - de modern módszerekkel és eljárásokkal a topográfiai térképezés felé továbbfejlesztve - kiegészíti a szöveges leírást. Az irányzat - Mikoviny selmecbányai működése után már egyfajta térképészeti iskolaként - önálló fejlődési irányt vesz, amely jelentős elméleti (Epistola, 1732) és gyakorlati eredményeket hoz. A "földrajzi álmodozások" korának vége, megkezdődik az ország tudományos leírása.
A honismereti iskola jelentősége túlmutat a mai Magyarország, de a korabeli Hungaria határain is: az áramlat a felvilágosodás hazai előfutárává válik, amelyben a tudomány tényei egy gigantikus méretű archívum részeivé válnak. Az ismerettárként felfogott tudományban az ismeretek helyét a térképezés módszerét követő rendszerezés határozza meg. Így a térképészeti módszer, mint racionális és rendszeralkotó tevékenység válik általános mintává nemcsak a földrajz, de az egész tudomány számára.